2011. december 23.

A szeretet mindenek felett! - Interjú Hargitay Annamária tanárnővel

''Ha a lelkünk egymáshoz ér, az adja az ünnep igazi értékét és melegét. Ha emellé szépen terített asztaltársul, finom étkekkel, az emeli természetesen az ünnep fényét, de szeretet nélkül az anyagi világ értéktelen és elenyésző halmai lesznek csupán.” /Simon András/

Ön szereti a karácsonyt?
Természetesen igen!

Mit szeret a legjobban benne?
A karácsonyban mit kedvelnék? Legegyszerűbben azt, az egész ünnepet, onnantól kezdve, hogy hetekkel előtte az ember rákészül – megjegyzem, még utána is –, ahogy látni az örömmel teli arcokat.

Hagyományosan vagy modernebben ünnepel?
Adventi időszakban nálunk a koszorút én szoktam készíteni. A nagyobb család nem 24-én este jön, hanem karácsony első napján, 25-én, mert azt találtuk ki, és az volt mindenkinek jó, hogy 24-e a szűkebb családé, és másnap megindul a vendégjárás családon belül, mi megyünk a többiekhez, és utána 27-28-a táján pedig megindul a baráti kör ugyanúgy, egymást megajándékozzuk.

Hogyan készül fel az ünnepekre?
Lakást, házat én különösebben nem szoktam feldíszíteni. Az biztos, hogy a bejáraton van koszorú, a szobákban úgyszintén. Most leginkább arra szántam el magam, hogy ebben az időszakban süteményillat legyen mindig a lakáson belül, úgyhogy most úgy néz ki, hogy a teljes nagycsaládra való süteményt én készítem.

Az ajándékokat saját kezűleg készíti, vagy vásárolja?
Általában vegyesen. Mindig azt szoktam figyelembe venni, hogy akiket megajándékozok, azokat nyilván régóta ismerem, szeretem őket – amikor már félszavakból is megértjük egymást. Tudom, ki minek örülne leginkább, és én ezt az ajándékkészítést, gyűjtést, vásárlást lényegében már nyár végén el szoktam kezdeni. Nem szeretem a végére hagyni, amikor már nagy rohanás van.

Az ünnepi menü hagyományos?
Mézeskalácsot már több kilónyit készítettem. A menü részben hagyományos, részben nem. Annyiból nem, hogy 24-én este hidegtál jellegű étel szokott lenni, na, de utána jönnek az olyan hagyományos ételek, mint egy szép nagy adag töltött káposzta, különböző húsfélék, akkor a mákos, mazsolás, diós jellegű finomságok, azok nem maradnak ki. Természetesen arra is szoktunk figyelni, hogy ha valaki a család többi tagját fuvarozza, ne maradjon ki semmiből az esetleges alkoholtartalom miatt.

Mi a legfontosabb Önnek a karácsonyban?
Tudom, azt szokták mondani, hogy a szeretet, csak az a helyzet, hogy én így is gondolom. Főleg az idei ünneppel vagyunk úgy, hogy nem nagy mennyiségű, nagyméretű ajándékok vannak, hanem, mint már mondtam is, a nyár végétől erre készülgetek. Nem nagy ez az ajándék, nem az értéke fontos, de az illető rá fog jönni, hogy akkor valamire odafigyeltem, valamit megláttam… Egymásra szoktunk így figyelni, hogy ez valóban arról szóljon, hogy a másikat szeretem.

Hogyan látja, ma már az emberek többsége háttérbe szorítja a karácsony valódi lényegét, és az ajándékokat kedveli jobban? Adni szeret inkább?
Elég optimista ember vagyok, szóval azt mondom, hogy úgy tűnik, egyre inkább megint az kezd előtérbe kerülni, hogy miről is szól valójában a karácsony. Tulajdonképpen azt kéne mondanunk, hogy egy születésnapot ünnepelünk évről évre, Krisztus születését. Ha az ember kevésbé hívő szemmel nézi, akkor is azt mondja, hogy ez a szeretet ünnepe, ez is hozzátartozik. Való igaz, hogy tényleg lehet látni, hogy emberek őrült nagy hitelekbe vetik magukat, hogy elmondhassák a szomszédnak, milyen LCD készülékkel tudták meglepni a családot, és innentől kezdve hónapokig a részleteket fizetik. Viszont már azt is látom, hogy talán tényleg kezd ez végre egy hagyományos, eredeti ünnepet jobban megközelítő mederbe inkább visszakanyarodni.

Hogy gondolja: adni vagy kapni jobb?
Őszinte leszek: kapni is jó, mindenképpen jó, hát én is örülök, hogy ha kiderül, hogy van valami számomra is a fa alatt, de, mondjuk, jobban szeretem azért azt az előkészületet, amíg odáig eljutok, hogy, na, a másik elkezdi azt a kis csomagot bontogatni, a masnit leszedni róla – azt mondják, én úgy szoktam csomagolni, hogy csak az olló tudja felbontani. Azért mégiscsak jobb, ha a másik örül, ezzel valahogy én is kaptam valamit, eltaláltam, minek örülne.

Íme, elkészült hát az interjú! Megtudtuk, hogy Annamária néni tényleg a szeretetet helyezi mindenek elé, és a szerettei öröme okoz neki boldogságot! :)

Betti